KINCS: A család, mint a társadalom alapköve egyszerre védő és védendő érték

2010-hez képest – amikor családbarát fordulat következett be Magyarországon – a magyar családok helyzete sokat javult. Nőtt a foglalkoztatott szülők száma, ennek köszönhetően jelentősen csökkent a szegénység a családosok körében, miközben a gyermeket nevelők jövedelme és vagyona az átlagnál nagyobb mértékben nőtt. 

A 2011-es mélyponthoz képest sokat javult a gyermekvállalási kedv, ám ennek ellenére a születések száma az utóbbi pár évben – ahogy egész Európában – hazánkban is visszaesett, 

Lapunk a friss KSH-adatok fényében megkereste a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)-et, akik éppen néhány nappal ezelőtt tartották a Századvéggel közös szervezésű Család 2025 konferenciájukat. Kíváncsiak voltunk, milyen – speciálisan magyar – kihívásokkal kell szembe nézünk a családpolitikában, és ennek ellenére milyen eredményeink vannak eddig.

Arról is érdeklődtünk, hogy mennyire erős a korszellem befolyása a családalapítással kapcsolatos attitűdökre és döntésekre itthon, s ezzel összefüggésben miért tartják fontosnak, hogy a család témája (akár konferenciák életre hívásával is) minél többször jelenjen meg a hazai közbeszédben.

„Nemzetközi kutatások mutatják, hogy a magyarok a legcsaládcentrikusabb nemzet egész Európában. Nekünk, magyaroknak kifejezetten fontos érték a család az életünkben. Ehhez igazodva immár másfél évtizede a közpolitika szintjén is kiemelt szerepe van a családok megerősítésének és általuk a középosztály bővítésének” – fogalmazott lapunknak a KINCS.

Az intézet szerint azért is kell a hagyományos családi értékekről minél többet beszélni, mert a család intézménye támadás alatt áll.

A KINCS azt is kiemeli: felmérések támasztják alá, hogy a család az egyik legfontosabb egészségvédő tényező – lelki értelemben is –, emiatt is fontos a családi értékek megőrzése és hangsúlyozása.  „A család, mint a társadalom alapköve egyszerre védő és védendő érték” – szögezik le.

A KINCS úgy látja, hogy a digitális világban a woke és a gender ideológiák terjedése elsősorban a fiatalok párválasztással és családalapítással kapcsolatos döntéseit befolyásolhatja, 

Ezen elül pedig  gyakoribbá vált a gyermektelen életmód, bár – mint fogalmaznak – ez többnyire nem tudatos gyermektelenséget jelent. 

„A kormányzati intézkedések célja, hogy minden élethelyzetben nyújtsanak támogatást a családoknak, és biztosítsák azt, hogy anyagi szempontból jobban járjanak azok, akik a gyermekes életformát választják. Ezt szolgálja 2025-től a munkáshitel, a családi adókedvezmény megduplázása, a bővített babaváró, a lakhatási támogatások, a vidéki otthonfelújítási program  vagy a SZJA-mentességek rendszere a 30 év alatti vagy a négygyermekes anyák esetében” – magyarázza az intézet.

A KINCS arra is kitér, hogy a külső okok miatt keletkező tényezők erősen befolyásolják a családok helyzetét, a gazdasági- és energiaválság, az infláció vagy a családellenes ideológiák megjelenése nagyban hatott a családok életére – még akkor is, ha számtalan kormányzati intézkedés (rezsicsökkentés, minimálbér emelés) igyekezett ezeket ellensúlyozni.

„Speciális magyar történelmi örökség, hogy az 1995-ös Bokros-csomagot követően drasztikusan visszaesett a születések száma, és emiatt most 322 ezerrel kevesebb  szülőképes korú nő él hazánkban, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Ma éppen ezek a családalapítási korban lévő fiatalok hiányoznak a magyar társadalomból, ha ők megszülettek volna, akkor 212 ezer gyermekkel lenne több hazánkban” – húzza alá a KINCS.

Hozzáteszik: 

„Ezen negatív folyamatok ellenére Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben az Európai Unióban a 20-39 éves nőkre jutó születések száma 2010 óta, ráadásul úgy, hogy – más tagállamoktól eltérően – ebben nem volt szerepe a külföldi anyák gyermekvállalásának, miközben az EU átlagában az újszülött gyermekek 22 százaléka külföldi anyától születik” – szögezi le az intézet.

Nyitókép: Mandiner-archív